Kedves Látogató!

A Ferences Plébánia internetes oldalán azért hoztuk létre ezt a menüpontot, hogy a koronavírus járvány idején a plébániai, templomi hittan kapcsán, ilyen módon is tudjunk kapcsolatot tartani az elsőáldozásra/bérmálásra készülő gyerekekkel. Amíg azonban ez nem válik így szükségessé, addig hétről - hétre a Katolikus Egyház Katekizmusából-nem csak gyerekeknek- közlünk néhány pontot. ( A Katekizmus pontjait 2020.április 24-től a lap alján találja meg.)

Jó olvasást minden kedves vendégnek!

2020. Húsvétján

A Plébános

Kedves Elsőáldozó jelöltek!

Elérkezett felkészülésünk első évének utolsó alkalma. Ezért kicsit elevenítsük fel, mi is történt velünk idén.

Ismerkedtünk egymással és a templomi környezettel, volt kézműves foglalkozásunk és advent-záró játékos foglalkozásunk, templomi műsorral. Majd elkezdtük tanulmányainkat az Isten ingyenes kegyelmét közvetítő szentségekről, kiegészítve a húsvéti ünnepkör eseményeivel.

Az eddig tanult szentségek a keresztség, a bűnbocsánat és az Oltáriszentség, mindegyik kapcsolódik a húsvéti időhöz:

Az Oltáriszentség megalapítása Jézus utolsó vacsoráján történt, szorosan összefüggve a bűnbocsánat szentségével, ami pedig, Jézus kereszthalálának, megváltó áldozatának köszönhető.

A keresztségre Jézus kéri az apostolokat mennybemenetele előtt.

Hallhattok erről a következő 2 perces rajzfilmben: https://www.youtube.com/watch?v=yyJyDIV0ZyM

A mai, utolsó foglalkozásunk alkalmával a bérmálás szentségével ismerkedünk, ami a húsvéti időszakot lezáró ünnepünkhöz, a pünkösdhöz kapcsolódik.

A pünkösd szó görög eredetű és azt jelenti, hogy 50. nap. Húsvét után pontosan 50 nap telik el pünkösdig.

Jézus mennybemenetele után tíz nappal, az akkori pünkösdkor Jeruzsálemben sok zsidó tartózkodott, mert az volt a szokás, hogy ott ünnepeljék közösen a 10 parancsolatot. Jézus tanítványai is, Máriával együtt Jeruzsálemben volt. Ekkor különös dolog történt velük. Egy 5 perces kis rajzfilm bemutatja:

https://www.youtube.com/watch?v=5YW7qqYYHrM

A Szentlelket mi is megkaphatjuk a bérmálás szentségében.

A Szentlélek olyan nagy egyszeri ajándék, hogy fogadása érettséget és felkészültséget igényel, ezért legkorábban nyolcadikos korotokban kaphatjátok majd meg.

A bérmálás szentmise keretében történik, a püspök vagy az erre meghatalmazott pap szolgáltatja ki, aki az evangéliumot követő hitvallás után lehívja a bérmálkozókra a Szentlelket. Majd a bérmálkozót bérmaszülője kíséri a püspökhöz, aki kézrátétel által, krizmával való megkenés közben a Szentlélek ajándékainak jelét adja át szavaival.

Egy másfél perces videó bemutatja, hogyan is történik: https://www.youtube.com/watch?v=B-7UM5MaEg4

A bérmálás segít, hogy valóban Krisztushoz méltó életet élhessünk. Elmélyíti a keresztség kegyelmét, tagságunkat az egyházban, erőssé és készségessé tesz a hit melletti tanúságtételre

A Szentlélek az, aki megerősíti a bérmálás szentsége által a szentség felvevőjét, és eltölti ajándékaival.

A 7 ajándék a következő:

1. Bölcsesség - képesség arra, hogy Isten „logikájával” gondolkodjunk; belső fény;

2. Értelem - a dolgok megértése, a lényeg meglátása;

3. Tudomány - a világ értelmének felfedezése

4. Jótanács - a bizonytalanság, a kételkedés idején segítség ahhoz, hogy helyes döntést tudjunk hozni;

5. Lelki erősség - képesség, hogy kitartsunk a meghozott döntésünkben, végigjárjuk a megkezdett utat;

6. Jámborság - a másik ember iránti szeretet, szelídség, jóságos magatartás;

7. Istenfélelem - nem gyávaság vagy rettegés, hanem felelősségérzet Istennel szemben; annak tudata, hogy döntéseimért, tetteimért felelősséget viselek.

Remélem nem csak új ismeretekkel gazdagodtatok most, hanem kedvet kaptatok ahhoz is, hogy pár év múlva a bérmálás szentsége által a Szentlélek megerősítsen benneteket is!

Végezetül kívánok Zoli atya és hitoktató társaim nevében is pihentető, vidámságban gazdag és Isten által áldott nyári szünetet mindannyiótoknak!

Zárjuk e digitális foglalkozásunkat egy énekes imádsággal: Szentlélek jöjj … https://www.youtube.com/watch?v=fRStJFGLVCk

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Üdvözlettel: Trixi néni

Kedves gyerekek!

Mint ahogy látjátok és tapasztaljátok a hittanóra is digitálisan történik. Sajnos az elsőáldozási felkészítőt is így kell tartanunk. Pedig milyen jó lett volna a templomban találkozni veletek J. De majd ősszel személyesen mi is örülhetünk egymásnak. Úgy, mint ahogyan az apostolok a feltámadt Jézusnak!

A múlt alkalommal a nagyböjtről a húsvétról beszélgettünk.

- Húsvétkor a pászka ünnepén, Jézust elítélték, nagyon csúnyán megverték. De Ő mindezt szeretetből elviselte, sőt magára vállalva a bűneinket, a kereszten meghalt értünk. Majd harmadnapra feltámadt! Emlékeztek arra is, hogy hittan órán beszéltetek hasonló esetről, amikor Jézus a halálból feltámasztott valakiket? A naimi ifjút, a szegény özvegyasszony gyerekét, és Jézus barátját Lázárt, aki 4 napja halott volt és el is volt már temetve. Ők még itt maradtak a földön és élték a csoda utáni életüket addig, amíg meg nem haltak.

- Viszont Jézus feltámadása teljesen más! Isten ereje által feltámadt majd felment a mennybe Istenhez! De előtte megjelent a tanítványoknak. Nem is akárhogyan. Először az emmauszi úton találkozott velük, ahol nem ismerték fel, mert annyira szomorúak voltak Jézus halála miatt. Érezték a jelenlétét a szívükben, de a szemük becsapta őket. Míg beszélgettek, beesteledett és meghívták magukhoz vacsorázni. Asztalhoz ültek és amikor az ismeretlen megtörte a kenyeret, és oda adta nekik akkor ismerték fel, hogy Ő Jézus! Volt ám nagy öröm, ujjongás, ölelkezés. Mint amikor te is találkozol egy régen látott barátoddal, vagy unokatestvérrel, nagyszülővel. Örömödben te is szorosan átöleled és nem is akarod soha elengedni.

„Húsvétvasárnap este Jézus megjelent az egybegyűlt tanítványoknak. Ezzel is megmutatta, hogy új – mennyei – életet kapott az Atyától. Az egyik tanítvány, Tamás azonban nem volt velük. Amikor aztán összetalálkozott a barátaival, azzal az elképesztő hírrel álltak elő, hogy látták Jézust. Tamás azonban így válaszolt: „Ha én magam nem látom, és nem érintem az Ő sebeinek helyét, én ugyan el nem hiszem!”

Ahhoz, hogy higgyünk az Úr Jézusban, a szívünket kell megnyitnunk, nem a szemünket.

- Később újból megjelent nekik. De most, képzeljétek el, a zárt ajtókon keresztül hirtelen ott termett előttük. Biztos nagyon megijedhettek, mert azt hitték valami szellemet vagy mifélét látnak. Én is nagyon megijedtem volna.

„Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok, s Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett, megállt középen, és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Aztán Tamáshoz fordult: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és tedd oldalamba! S ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás fölkiáltott: „Én Uram és Istenem!” Jézus csak ennyit mondott: „Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” (Jn 20,26-29)

- A feltámadás földi eszünkkel felfoghatatlan. Jézus testét a tanítványok megérinthették, amikor megjelent nekik. Ezzel is tanúsították ezt a hatalmas mennyei csodát, amit elmondtak mindenkinek és leírták a Bibliába is. Mi is úgy vagyunk vele, hogy akkor hiszünk el valamit, ha a saját szemünkkel látjuk vagy érintjük. Vagy ha olyan valaki mondja el akit szeretünk és megbízunk benne. Tamás apostol is ezért hitetlenkedett mert nem látta a saját szemével. Innen ered az a mondás amikor valaki nem hiszi el amit mondanak neki, hogy: hitetlen Tamás, vagyis akkor hiszem, ha látom!

Most pihenésképpen egy kis játék:

https://www.jigsawplanet.com/?rc=play&pid=3af4ec11ffd5 feltámadási kirakó

- Az apostolok megértették, hogy Jézus akkor is velük van, amikor nem látják és azt is tudja, hogy mire van szükségük, amikor nem is gondolják. Jézus halála utáni találkozásaik nagy erőt adott nekik, ha Jézus a szívükben velük van, akkor nincs mitől félniük. És elvitték Jézus örömhírét az egész világba. A szüleitek szeretete is mindig veletek van a szívetekben, amikor az iskolában, edzésen, vagy éppen játék közben vagytok. Ők is tudják, hogy mire van szükségetek és azt meg is adják nektek. Ezért is tudtok sokszor boldogan ott lenni ahol vagytok, biztonságban érzitek magatokat az ő szeretetük, gondoskodásuk miatt.

- Csak hogy itt még nincs vége Jézus földi léte történetének. Egy másik hatalmas csoda történt, a mennybemenetel. Bár előtte elszomorodtak a tanítványok, hogy nem lesz velük személyesen Jézus. De Ő valami nagyon fontosat ígért nekik, hogy jön majd helyette valaki más… de erről majd a következő felkészítőn fogtok hallani, olvasni!

Nézzétek meg ezt a rövid rajzfilmet ami a mennybemenetelről szól:

https://www.youtube.com/watch?v=yyJyDIV0ZyM

„Menjetek el az egész világra és tegyetek tanítványommá minden népet!

Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében!” Aztán megáldotta őket, és a szemük láttára felemelkedett a hegyről.

- Emlékeztek Keresztelő Szent Jánosra? Ő a Jordán folyóban, vízzel keresztelte meg az embereket, köztük Jézust is. A mennybemenetel után a tanítványok és most a pap bácsik már a Szentháromság nevében keresztelnek.

Mindezeket a csodákat azért mutatta meg Jézus az apostoloknak, hogy az egész világban elmondják amit ők a saját szemükkel megtapasztaltak, tanúsítanak, hogy van élet, örökélet a földi létünk- halálunk után, Isten örök szeretetében a mennyei országában! Ámen

Ismét egy kis játék: mennybemenetel kirakók: https://www.jigsawplanet.com/?rc=play&pid=36e37eac77e7

https://www.jigsawplanet.com/?rc=play&pid=0bbe3d5a4ede

https://www.jigsawplanet.com/?rc=play&pid=124313079d97

Zárásként 2 rövid ének: feltámadási

https://soundcloud.com/tornay-gabor/ne-feljetek-oruljetek

Krisztus a mennybe felment ..

https://drive.google.com/file/d/0B2c1LaVHiPOhd0pkZ1JpM0lJd2M/view?usp3Ddrive_web

Erény gyakorlat: Ne csak a szemeddel nézz, hanem a szíveddel is!

Mint ahogy ez a Kis herceg idézet is mondja:

Imádság: Köszönöm Jézus, hogy te mindig velem vagy és vigyázol rám!

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Ölelek mindenkit: Ilona néni

A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁBÓL-2020.JÚLIUS 5.

544 Az ország a szegényeké és a kicsinyeké, vagyis azoké, akik alázatos szívvel elfogadták. Jézus küldetése az, hogy “örömhírt vigyen a szegényeknek” (Lk 4,18). Boldognak mondja őket, mert “övék a mennyek országa” (Mt 5,3); az Atya a “kicsinyeknek” akarta kinyilatkoztatni azt, ami rejtve marad a bölcsek és az okosok előtt. A jászoltól a keresztig Jézus megosztja életét a szegényekkel; ismeri az éhséget, a szomjúságot és a nélkülözést. Sőt, azonosítja magát minden szegénnyel, és az irántuk tanúsított tevékeny szeretetet teszi az országába belépés föltételéül.

NÉHÁNY PONT A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁBÓL-2020.JÚNIUS 27.

520 Jézus egész életében példaképül adta magát nekünk: Ő a “tökéletes ember”, aki arra hív, hogy tanítványai legyünk és kövessük őt: alázatosságával példát adott nekünk a követésre, imádságával imádkozni tanít, szegénységével arra szólít, hogy a nélkülözéseket és üldözéseket készséggel vállaljuk.

618 A kereszt Krisztusnak, az Isten és az ember közötti egyedüli közvetítőnek az egyetlen áldozata. Mivel azonban megtestesült isteni személyében “valamiképpen minden emberrel egyesült”, “mindenkinek fölkínálja a lehetőséget, hogy Istennél ismert módon (…) társuljon ehhez a húsvéti misztériumhoz”. Hívja Apostolait, hogy vegyék föl keresztjüket és kövessék Őt, mert Ő szenvedett értünk, példát hagyván nekünk, hogy kövessük nyomdokait. Ő ugyanis megváltó áldozatához azokat is társítani akarja, akik annak első kedvezményezettjei. Ez valósul meg legfelső fokon az Ő Anyjának személyében, aki mindenkinél bensőségesebben társult megváltó szenvedésének misztériumához.

IV. A család és az Ország

2232 A családi kötelékek jelentősek, de nem mindentől függetlenek. Ahogy a gyermek növekszik érettsége és emberi, lelki önállósága felé, úgy világosodik és erősödik Istentől kapott, sajátos hivatása. A szülők tartsák tiszteletben ezt a meghívást, és segítsék gyermekeik válaszát a hívás követésében. Meggyőződésünknek kell lennie, hogy a keresztény első hivatása Jézus követése: “Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, és aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám” (Mt 10,37).

2233 Jézus tanítványává válni annyit jelent, mint elfogadni az Isten családjához tartozás meghívását, az Ő életmódja szerinti életet: “Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az nekem mind testvérem, nővérem és anyám” (Mt 12,50).

A szülők fogadják el és örömmel és hálaadással tartsák tiszteletben a meghívást, amellyel az Úr egy gyermeküket arra hívja, hogy a mennyek országért vállalt szüzességben, az Istennek szentelt életben vagy a papi szolgálatban kövesse Őt.

2253 A szülőknek tiszteletben kell tartaniuk és támogatniuk kell gyermekeik hivatását. Ne feledjék és tanítsák, hogy a keresztény ember első hivatása Jézus követése.

NÉHÁNY PONT A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁBÓL

2020.JÚNIUS 21.

Isten megvalósítja a maga tervét: az isteni gondviselés

302 A teremtésnek megvan a maga jósága és tökéletessége. Azonban nem egészen készen került ki a Teremtő kezéből. Úgy lett teremtve, hogy még “úton van” (in statu viae) az elérendő végső teljesség felé, amit Isten gondolt el róla. Azokat a rendelkezéseket, amelyekkel Isten a teremtését e tökéletességre vezeti, nevezzük isteni “gondviselésnek”.

“Mindent, amit alkotott, Isten a maga gondviselésével oltalmaz és kormányoz, »erejével elérvén [a világ] egyik végétől a másikig, és jóságosan elrendez mindent« (vö. Bölcs 8,1). Mert »minden mezítelen és fedetlen szemei előtt« (Zsid 4,13), azok is, amiket teremtményei szabadon fognak cselekedni.”

303 A Szentírás tanúsága következetes: az isteni gondviselés gondoskodása konkrét és közvetlen, mindennel törődik a legkisebb dologtól a világ és a történelem legnagyobb eseményéig. A Szent Könyvek határozottan állítják Isten abszolút uralmát az események folyásában: “A mi Istenünk a mennyben van, mindent, amit akart, megcselekedett” (Zsolt 115,3); és Krisztusról mondja: “aki kinyit, és senki be nem zárja, bezár, és senki ki nem nyitja” (Jel 3,7); “Sok gondolat van a férfi szívében, az Úr akarata azonban megmarad” (Péld 19,21).

304 Így válik láthatóvá, hogy a Szentlélek, a Szentírás fő szerzője gyakran Istennek tulajdonít cselekedeteket, anélkül, hogy a másodlagos okokat megemlítené. Ez nem primitív kifejezési forma, hanem mélyértelmű emlékeztetés arra, hogy Isten fölötte áll a történelemnek és a világnak, ezeknek abszolút Ura, és nevelés az Istenbe vetett bizalomra. A zsoltárok imádkozása e bizalomnak nagy iskolája.

305 Jézus gyermeki ráhagyatkozást vár el a mennyei Atya gondviselése iránt, aki gyermekeinek legkisebb szükségleteire is gondot visel: “Ne aggodalmaskodjatok tehát, ezeket mondva: »Mit együnk?« vagy: »Mit igyunk?« (…) Mennyei Atyátok ugyanis tudja, hogy mindezekre szükségetek van. Ti keressétek először Isten országát és annak igazságát, és mindezeket megkapjátok hozzá.” (Mt 6,31–33)

A GONDVISELÉS ÉS A MÁSODLAGOS OKOK

306 Isten szuverén Ura a maga tervének, megvalósításához mégis igénybe veszi a teremtmények együttműködését is. Ez nem a gyöngeség, hanem Isten nagyságának és jóságának jele. Isten ugyanis teremtményeinek nemcsak létet ad, hanem a méltóságot is adja, hogy önállóan cselekedjenek, egymás okai és principiumai legyenek, és így együttműködjenek terve megvalósításában.

307 Az embereknek Isten még arra is hatalmat adott, hogy szabadon vegyenek részt gondviselésében, amikor rájuk bízza annak felelősségét, hogy hajtsák uralmuk alá a földet és uralkodjanak rajta. Így Isten lehetővé teszi az embereknek, hogy értelmes, szabad okok legyenek a teremtés művének beteljesítésében, s önmaguk és felebarátaik javára a teremtés harmóniájának tökéletesítésében. Az emberek, akik gyakran nem tudják, hogy munkatársai az isteni akaratnak, az isteni tervnek megfontoltan lehetnek részesei cselekedeteikkel, imáikkal, sőt még szenvedéseikkel is.Így lesznek egészen Isten és az ő országának “munkatársai” (1Kor 3,9).

308 A teremtő Istenbe vetett hittől elválaszthatatlan igazság: Isten teremtményei minden cselekedetében tevékeny. Ő az első ok, mely a másodlagos okokban és azok által hat: “Isten maga ébreszti bennetek a szándékot, s hajtja végre a tettet tetszésének megfelelően” (Fil 2,13). Ez az igazság sem csorbítja, hanem növeli a teremtmény méltóságát. Mivel Isten hatalma, bölcsessége és jósága a semmiből emelte ki, a teremtmény semmire sem képes, ha elszakad eredetétől, hiszen “a teremtmény a Teremtő nélkül szertefoszlik”; még kevésbé képes végső célját elérni a kegyelem segítsége nélkül.

NÉHÁNY PONT A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁBÓL-2020.JÚNIUS 14.

Az Eucharisztia – az egyházi élet forrása és csúcsa

1324 Az Eucharisztia “az egész keresztény élet forrása és csúcsa”. “Az összes szentség, mint minden más egyházi szolgálat és az apostoli tevékenység is, a szent Eucharisztiához tartozik és reá irányul. Az Eucharisztiában ugyanis benne van az Egyház minden lelki java, tudniillik maga Krisztus, a mi Húsvétunk.”

1325 “Az isteni élet közösségét és Isten népének egységét, melyekben az Egyház létezik, az Eucharisztia jól jelzi és csodálatosan megvalósítja. Benne éri el csúcspontját a tevékenység, mellyel Isten Krisztusban megszenteli a világot, és a kultuszt, melyet az emberek Krisztusnak és általa az Atyának a Szentlélekben nyújtanak.”

1326 Végül az Eucharisztia ünneplése által már most részt veszünk az égi liturgiában és elővételezzük az örök életet, amelyben “Isten lesz minden mindenben” (1Kor 15,28).

1327 Röviden tehát az Eucharisztia hitünk összefoglalása és összegezése: “Tanításunk egyöntetű az Eucharisztiáról, és az Eucharisztia megerősíti a tanításunkat.”

NÉHÁNY PONT A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁBÓL-2020.JÚNIUS 7.

A SZENTHÁROMSÁG DOGMÁJA

253 A Szentháromság egy. Mi nem három istent vallunk, hanem egy Istent három személyben: “egylényegű Háromságot”. Az isteni személyek nem osztják meg egymás között az egyetlen istenséget, hanem mindegyik teljes egészében Isten: “Az Atya egészében az, ami a Fiú, a Fiú egészében az, ami az Atya, az Atya és a Fiú egészében az, ami a Szentlélek: azaz egyetlen Isten a természetet illetően”. “A három Személy bármelyike az a valóság, tudniillik isteni substantia, essentia, vagyis natura.”

254 Az isteni személyek valóságosan különböznek egymástól. “Tiszteljük és megvalljuk az egy Istent, nem úgy, mintha magányos lenne.” Az “Atya”, a “Fiú” és a “Szentlélek” nem egyszerűen az isteni “Lét” módozatainak nevei, mert valóságosan különböznek egymástól: “Az Atya nem ugyanaz, mint a Fiú, sem a Fiú nem ugyanaz, mint az Atya, sem a Szentlélek nem ugyanaz, mint az Atya vagy a Fiú.” Eredési relációik által különböznek egymástól: “Az Atya az, aki nemz, a Fiú az, aki születik, a Szentlélek az, aki származik”. Az isteni Egység Háromság.

255 A három isteni személy vonatkozásban (relatio) van egymással. Az isteni személyek közötti valóságos különbség, mivelhogy ez nem osztja meg az isteni egységet, kizárólag azokban a vonatkozásokban van, amelyek az egyik személynek a másik kettőhöz való viszonyát adják. “A személyek vonatkozást kifejező neveiben az Atya vonatkozásban van a Fiúval, a Fiú az Atyával, a Szentlélek mindkettővel; amikor erről a három személyről beszélünk, a vonatkozásokra vagyunk tekintettel, ugyanakkor egy természetben vagy lényegben hiszünk.” Közöttük tehát “minden (…) egy, ahol a relatio szembenállása nincs jelen”. “Ezen egység folytán az Atya egészen a Fiúban és egészen a Szentlélekben van; a Fiú egészen az Atyában és egészen a Szentlélekben van; a Szentlélek egészen az Atyában és egészen a Fiúban van.”

256 Nazianzi Szent Gergely, akit “teológusnak” is neveznek, a konstantinápolyi katekumenoknak a Szentháromságos hit ezen összefoglalását adja:

“Mindenekelőtt kérlek, őrizd a jó letéteményt, amelynek élek és amelyért harcolok, mely bárcsak ez életből távozóban kísérne engem, mellyel az élet minden nehézségét elviselem, és minden gyönyörűséget megvetek és semminek tartok; a hitet, mondom, és a hitvallást az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben. Ezt bízom rád a mai napon, amikor elmerítelek a tisztító vízben, és a magasba emellek. Egész életed kísérőjéül és oltalmazójául adom neked az egy Istenséget és hatalmat, mely a Háromban együtt van, és a Három különbözőt magában foglalja, mely nem különbözik bennük sem állagban vagy természetben, sem alá- vagy fölérendeltség nem növeli vagy csökkenti (…); a Három végtelen végtelen egységét [adom neked], a Három egyformán Istent, ha külön-külön nézzük (…) ismét Háromságos Istent, ha együtt gondoljuk (…). Alig kezdek gondolkodni az Egyről, azonnal körülragyog a Háromság. Alig kezdem megkülönböztetni a Hármat, visszajutok az Egyhez.”

PÜNKÖSD FŐÜNNEPE-2020.május 31.

NÉHÁNY PONT A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁBÓL

767 “A mű elkészülte után, melyet az Atya a Fiúra bízott, hogy elvégezze a földön, pünkösdkor elküldetett a Szentlélek, hogy szüntelenül megszentelje az Egyházat.” Az Egyház ekkor lett “nyilvánossá a sokaság előtt, és az igehirdetés által megkezdődött az evangélium terjedése a nemzetek között”. Mivel az Egyház minden ember “összehívása” az üdvösségre, természete szerint missziós, Krisztus küldi az összes néphez, hogy minden embert tanítvánnyá tegyen.

1076 Pünkösd napján a Szentlélek kiáradása által az Egyház kinyilváníttatott a világnak. A Szentlélek ajándéka új időt nyit “a misztérium rendjében”: az Egyház idejét, melynek folyamán Krisztus Egyházának liturgiája által nyilvánítja ki, teszi jelenvalóvá és közli üdvözítő művét, “amíg el nem jön” (1Kor 11,26). Az Egyház ezen idejében Krisztus már él és cselekszik Egyházában és Egyházával ennek az új időnek sajátos új módján. Cselekszik a szentségek által; Kelet és Nyugat közös hagyománya ezt “szentségi ökonómiának” nevezi; ez az ökonómia Krisztus húsvéti misztériumai gyümölcseinek közlése (vagy “kiszolgáltatása”) az Egyház “szentségi” liturgiájának ünneplésében.

732 Ezen a napon a Szentháromság teljesen ki lett nyilatkoztatva. E naptól kezdve a Krisztus által hirdetett Ország megnyílik azoknak, akik benne hisznek: a test alázatában és a hitben már részesednek a Szentháromság közösségében. A Szentlélek a maga szüntelen eljövetele által vezeti be a világot “a végső időkbe”, az Egyház idejébe, az Országba, amely már örökségként a birtokunkban van, de még nem teljesedett be:

Láttuk az igaz Világosságot, megkaptuk az égi Lelket, megtaláltuk az igaz hitet: imádjuk az oszthatatlan Háromságot, mert Ő üdvözített minket.

696 Tűz. Míg a víz a Szentlélekben adott élet születését és termékenységét jelezte, a tűz a Szentlélek cselekedeteinek átalakító erejét szimbolizálja. Illés próféta, aki “mint tűzvész jött, és szava lángolt, mint az égő kemence” (Sir 48,1), imádsága által tüzet hozott le az égből a Kármel-hegyi áldozatra mint a Szentlélek tüzének előképét, mely átalakít mindent, amit megérint. Keresztelő János, “aki Illés erejében és »lelkében«” (Lk 1,17) jár az Úr előtt, úgy hirdeti Krisztust, mint “aki Szentlélekben és tűzben fog keresztelni” (Lk 3,16), abban a Szentlélekben, akiről Jézus mondja később: “Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon.” (Lk 12,49) A Szentlélek “lángnyelvek alakjában” száll a tanítványokra pünkösd reggelén, és tölti el őket. A lelki hagyomány megtartja a tűz szimbolikáját, mint ami a legjobban kifejezi a Szentlélek működését: “Ne oltsátok ki a Lelket” (1Tesz 5,19).

731 Pünkösd napján (a hét húsvéti hét végén) Krisztus húsvétja a Szentlélek kiáradásában teljesedik be, aki mint isteni személy nyilváníttatik ki, adatik és közöltetik: az Úr Krisztus a maga teljességéből bőségesen árasztja a Lelket.

1287 A Léleknek ez a teljessége azonban nem maradt egyedül a Messiásé, hanem közölni kellett az egész messiási néppel. Krisztus ismételten megígérte a Lélek e kiáradását,és az ígéretet először húsvét napján,majd még ragyogóbban pünkösdkor teljesítette. A Szentlélektől eltelve kezdik az Apostolok hirdetni “Isten nagy tetteit” (ApCsel 2,11); és Péter elmagyarázza, hogy a Léleknek ez a kiáradása a messiási idők jele. Akik akkor hittek az Apostolok prédikációjának és megkeresztelkedtek, elnyerték a Szentlélek ajándékát.

2623 Pünkösd napján az Ígéret Lelke kiáradt a tanítványokra, akik “mind együtt voltak ugyanazon a helyen” (ApCsel 2,1), Őt várva “mind … állhatatosan egy szívvel és egy lélekkel imádkoztak” (ApCsel 1,14). A Lélek, aki tanítja az Egyházat és eszébe juttatja mindazt, amit Jézus mondott, az imádságos életre is nevelni fogja.

URUNK MENNYBEMENETELE-2020.MÁJUS 24.

NÉHÁNY PONT A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁBÓL

659 “Az Úr Jézus, miután ezeket mondta, fölvétetett a mennybe és leült az Isten jobbján” (Mk 16,19). Krisztus teste föltámadásának pillanatától megdicsőült, amint azt az új és természetfölötti tulajdonságai mutatják, melyekkel attól kezdve állandóan rendelkezik. De negyven napon át, amikor tanítványaival bensőségesen együtt evett és ivott és az Országról tanította őket, dicsősége még a megszokott emberség körvonalai alatt elfátyolozott marad. Jézus utolsó megjelenését az zárja le, hogy embersége visszavonhatatlanul belép az isteni dicsőségbe, melyet a felhő és az ég – ahol ettől kezdve Isten jobbján ül – jelez. Végül teljesen kivételes és egyedülálló módon Pálnak – “mint egy elvetéltnek” (1Kor 15,8) – egy utolsó jelenésben megmutatkozik, mellyel apostollá teszi őt.

660 A Föltámadott dicsőségének ez időben elfátyolozott jellege átragyog Mária Magdolnához intézett titokzatos szavain: “Még nem (…) mentem föl az Atyához; de menj az én testvéreimhez, és mondd nekik: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez” (Jn 20,17). Ez a föltámadott Krisztus és az Atya jobbjára fölmagasztalt Krisztus dicsősége közötti különbségre utal. A mennybemenetel egyszerre történeti és transzcendens eseménye az átmenetet jelenti az egyikből a másikba.

661 Ez az utolsó lépés szoros egységben marad az elsővel, azaz a mennyből való alászállással, ami a megtestesülésben valósult meg. Csak az “térhet vissza az Atyához”, aki az “Atyától jött ki”: Krisztus. “Senki sem ment föl az égbe, csak aki alászállott az égből, az Emberfia” (Jn 3,13). Az emberség saját természetes erőire hagyva nem képes bemenni az “atyai házba”, Isten életébe és boldogságába. Egyedül Krisztus nyithatta meg az embernek az utat: “hogy nekünk, az Ő tagjainak megadja a reményt, hogy mi is eljuthatunk oda, ahová Ő elsőként előrement”.

662 “Én pedig, majd ha magasba emelnek a földről, mindeneket magamhoz fogok vonzani” (Jn 12,32). A kereszten való fölmagasztalás a mennybemenetel fölmagasztalását jelzi és jövendöli. Az ennek a kezdete. Jézus Krisztus, az új és örök szövetség egyetlen Papja “nem emberi kézzel épített szentélybe lépett be (…), hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt közbenjárjon értünk” (Zsid 9,24). Krisztus a mennyben szüntelenül gyakorolja a maga papságát: “hiszen örökké él, hogy közbenjárjon” azokért, “akik általa járulnak Istenhez” (Zsid 7,25). Mint “az eljövendő javak főpapja” (Zsid 9,11), középpontja és főcelebránsa annak a liturgiának, amely az Atyát az égben dicsőíti.

663 Ettől kezdve Krisztus az Atya jobbján ül: “Az Atya jobbján kifejezéssel azt az isteni tiszteletet és dicsőséget jelezzük, amelyben Isten Fia mint az Atyával egylényegű Isten az idő kezdete előtt volt, és ahol az idők végén, megtestesülvén, testi módon is helyet foglal, mert teste ugyanabba a dicsőségbe került.”

664 Az Atya jobbjára ülés a Messiás országának kezdetét jelenti, Dániel próféta az Emberfiára vonatkozó látomásának beteljesedését: “és hatalom, tisztelet és ország adatott neki; és minden nép, törzs és nyelv neki szolgált: hatalma örök hatalom, mely nem vétetik el, és országa nem fog megsemmisülni.” (Dán 7,14). Ettől az időponttól kezdve az apostolok tanúi lettek annak az “országnak, melynek nem lesz vége”.

665 Krisztus mennybemenetele Jézus emberségének végleges bemenetelét jelenti Isten mennyei országába, ahonnan ismét el fog jönni,de a közbülső idő elrejti Őt az emberek szeme elől.

666 Jézus Krisztus az Egyház feje, előttünk ment be az Atya dicsőséges országába, hogy mi, az Ő testének tagjai abban a reményben éljünk, hogy egykor örökre együtt leszünk Vele.

667 Jézus Krisztus egyszer s mindenkorra belépett a mennyei szentélybe, és szüntelenül közbenjár értünk mint közvetítő, aki állandóan árasztja ránk a Szentlelket.

NÉHÁNY PONT A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁBÓL (2020.MÁJUS 17.)

79. Így az önközlés, melyet az Atya Igéje által a Szentlélekben valósított meg, jelenvaló és tevékeny marad az Egyházban: “Isten, aki egykor szólt, megszakítás nélkül beszélget szeretett Fiának menyasszonyával, és a Szentlélek, aki által az Egyházban és az Egyház által a világban fölhangzik az evangélium élő szava, bevezeti a hívőket a teljes igazságba, és az Ő műve, hogy Krisztus igéje elevenen él bennük”.

1101 A Szentlélek adja Isten igéjének lelki megértését az olvasóknak és a hallgatóknak szívük fölkészültsége szerint. A szavak, a cselekmények és a szimbólumok által, melyek az ünneplés szövetét alkotják, a hívőket és a fölszentelt szolgákat eleven kapcsolatba hozza Krisztussal, az Atya Igéjével és képmásával, hogy életükbe át tudják vinni azoknak a valóságoknak értelmét, melyeket az ünneplésben hallanak, szemlélnek és tesznek.

1102 “Az üdvösség igéje (…) a hívők szívében megerősíti a hitet, melyből születik és növekszik a hívők közössége.” Isten igéjének hirdetése nem csupán valamiféle tanítás: a hit válaszát követeli mint egyetértést és elkötelezettséget Isten és népe Szövetsége iránt. A Szentlélek a hit kegyelmét adja, erősíti és növeli is a közösségben. A liturgikus közösség tehát elsősorban a hitben való közösség.

1974 Az evangéliumi tanácsok az ajándékozással soha meg nem elégedő szeretet élő teljességét fejezik ki. Ennek indító erejéről tanúskodnak és lelki serénységünket serkentik. Az új Törvény tökéletessége lényegében az Isten és felebarát iránti szeretet parancsában áll. A tanácsok megmutatják a rövidebb utakat, a hatékonyabb eszközöket, és mindenkinek saját hivatásának megfelelően kell gyakorolnia őket:

“(Isten) nem akarja, hogy mindenki minden tanácsot betartson, hanem csak azokat, melyek a személyeknek, az időknek, az alkalmaknak és az erőknek megfelelőek, amint a szeretet megköveteli; mert a szeretet mint minden erény, minden parancs, minden tanács, egyszóval valamennyi keresztény törvény és cselekedet királynője szabja meg mindenkinek a maga helyét, rendjét, idejét és értékét.”

2822 A mi Atyánk akarata az, hogy “minden ember (…) üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim 2,3–4). “Türelmes (…), mert nem akarja, hogy valaki is elvesszen” (2Pt 3,9). Az Ő minden egyebet összefoglaló parancsa, ami az Ő egész akaratát is kifejezi számunkra, az, hogy szeressük egymást, ahogy Ő szeretett minket.

NÉHÁNY PONT A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁBÓL (2020.MÁJUS 10.)

2664 A keresztény imának nincs más útja, mint Krisztus. Imádságunk – akár közösségi, akár személyes, szóbeli vagy belső – nem juthat el az Atyához, csak akkor, ha “Jézus nevében” imádkozunk. Jézus szent embersége tehát az út, melyen a Szentlélek megtanít minket imádkozni Istenhez, a mi Atyánkhoz.

2614 Amikor Jézus nyíltan rábízza tanítványaira az Atyához szóló imádság misztériumát, föltárja nekik, hogy milyennek kell lennie az ő imádságuknak és a miénknek is azután, hogy megdicsőült emberi természetében Ő már visszatért az Atyához. Az újdonság most “kérni az ő nevében”. A Jézusban való hit bevezeti a tanítványokat az Atya megismerésébe, mivel Ő “az Út, az Igazság és az Élet” (Jn 14,6). A hit a szeretetben termi meg gyümölcsét: Jézus tanításának és parancsainak megtartását, a megmaradást Ővele az Atyában, aki minket Őbenne annyira szeret, hogy bennünk marad. Ebben az új Szövetségben a bizonyosság, hogy kéréseink meghallgatást nyernek, Jézus imádságára alapszik.

459 Az Ige testté lett, hogy a szentség példaképe legyen számunkra: “Vegyétek magatokra igámat és tanuljatok tőlem…” (Mt 11,29). “Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet, senki sem jut az Atyához, csak énáltalam” (Jn 14,6). És a színeváltozás hegyén maga az Atya parancsolja: “Őt hallgassátok” (Mk 9,7). Ő csakugyan a boldogságok modellje és az új törvény normája: “Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket” (Jn 15,12). Ez a szeretet megköveteli, hogy az ő nyomában járva odaadjuk önmagunkat.

KRISZTUS EGYETLEN PAPSÁGA (2020.május 3.)

1544 Az ószövetségi papság összes előképe Jézus Krisztusban teljesedik be, aki “az egyetlen közvetítő Isten és ember között” (1Tim 2,5). Melkizedekben, “a magasságbeli Isten papjában” (Ter 14,18) a keresztény hagyomány Krisztus papságának előképét látja; Ő az egyetlen “Melkizedek rendje szerint való főpap” (Zsid 5,10; 6,20), “a szent, ártatlan, szeplőtelen” (Zsid 7,26), aki “egyetlen áldozattal egyszer s mindenkorra tökéletességre vezette a megszentelteket” (Zsid 10,14), tudniillik egyetlen keresztáldozatával.

1545 Krisztus megváltó áldozata egyetlen: egyszer és mindenkorra történt meg. És mégis az Egyház eucharisztikus áldozatában jelenvalóvá válik. Ugyanezt kell mondanunk Krisztus egyetlen papságáról: jelenvalóvá válik a szolgálati papság által, anélkül, hogy Krisztus papságának egyetlenségét csorbítaná: “És ezért Krisztus az egyetlen igazi pap, a többiek csak az ő szolgái”.

EVANGÉLIUMI TANÁCSOK, ISTENNEK SZENTELT ÉLET

915 Az evangéliumi tanácsokat az Egyház a maguk sokféleségében Krisztus minden tanítványának ajánlja. A tökéletes szeretet, melyre minden hívő meghívást kapott, azok számára, akik szabadon elfogadják az Istennek szentelt élet hivatását, magával hozza az Isten országáért vállalt cölibátus, valamint a szegény és engedelmes élet kötelezettségét. E tanácsok fogadalommal való vállalása egy az Egyház által elismert, állandó életállapotban az Istennek “szentelt élet” jellemző vonása.

916 Az Istennek szentelt élet állapota az egyik a “mélyebben” Istennek szentelt életformák közül, mely a keresztségben gyökerezik és teljesen átadja magát Istennek. Az Istennek szentelt életben a Krisztus-hívők a Szentlélek indítására vállalják, hogy Krisztust szorosabban követik, önmagukat odaadják a mindenekfölött szeretett Istennek, és törekednek a szeretet tökéletességére Isten országa szolgálatában. Mindezzel jelzik és hirdetik az Egyházban az eljövendő világ dicsőségét.

A FÖLTÁMADOTT MEGJELENÉSEI (2020.április 26.)

641 Mária Magdolna és a szent asszonyok, akik jöttek, hogy elvégezzék Jézus testének megkenését, melyet a készületi nap miatt sietve temettek el, [ voltak az elsők, akik találkoztak a Föltámadottal. Így Krisztus föltámadásának első hírnökei az apostolok számára az asszonyok voltak. Az apostoloknak Jézus ezután jelent meg, először Péternek, majd a tizenkettőnek. Péter tehát, aki arra hivatott, hogy erősítse meg testvérei hitét, előttük látja a Föltámadottat, és az ő tanúságára támaszkodva kiáltja a közösség: “Valóban föltámadott az Úr, és megjelent Simonnak” (Lk 24,34).

642 Mindaz, ami ezekben a húsvéti napokban történt, az apostolokat – és egész különösen Pétert – a húsvét reggelén kezdődött új korszak építésének szolgálatába állítja. Mint a Föltámadott tanúi Egyházának alapkövei maradnak. Az első hívő közösség hite azoknak a konkrét embereknek a tanúságára épül, akiket a keresztények ismertek, és akik közül a legtöbb még közöttük élt. “Krisztus föltámadásának e tanúi” elsősorban Péter és a Tizenkettő, de nemcsak ők: Pál világosan beszél több mint ötszáz személyről, akiknek Jézus egyszerre jelent meg; megjelent még Jakabnak és a többi apostolnak is.

643 E tanúságtételek láttán lehetetlen Krisztus föltámadását a fizikai renden kívül értelmezni és nem elismerni mint történeti tényt. A tényekből következik, hogy a tanítványok hite Mesterük – általa előre megmondott – szenvedése és kereszthalála radikális próbatételének vettetett alá. A szenvedés által kiváltott megrendülés oly nagy volt, hogy a tanítványok (legalábbis közülük néhányan) nem azonnal hittek a föltámadás hírének. Az evangéliumok messze nem egy misztikus elragadtatástól lelkes közösségről beszélnek; megtört (“szomorú”: Lk 24,17) és megfélelmített tanítványokat állítanak elénk. Ezért nem hittek a sírtól visszatérő szent asszonyoknak, és szavukat “képzelgésnek tartották” (Lk 24,11). Amikor Jézus húsvét estéjén megmutatta magát a Tizenegynek, “szemükre vetette hitetlenségüket és szívük keménységét, mert nem hittek azoknak, akik látták őt föltámadottan” (Mk 16,14).

644 A tanítványok még a föltámadott Jézus valósága láttán is kételkedtek; annyira lehetetlennek tűnt nekik a dolog: azt gondolták, hogy kísértetet látnak, “álmélkodtak, de örömükben még mindig nem mertek hinni” (Lk 24,41). Tamás a kételkedésnek ugyanezt a próbáját élte át, s még a Máté által elbeszélt utolsó, galileai megjelenéskor is “egyesek (…) kételkedtek” (28,17). Ezért a hipotézis, mely szerint a föltámadás az apostolok hitének (vagy hiszékenységének) “eredménye” lett volna, minden alapot nélkülöz. Épp ellenkezőleg, hitük a föltámadásban – az isteni kegyelem hatása alatt – a föltámadott Jézus valóságának közvetlen megtapasztalásából született.

“AZ IRGALOM ÉS A KÖNYÖRÜLET ISTENE”(2020.április 19.)

210 Miután Izrael vétkezett és elfordult Istenétől, hogy az aranyborjút imádja, Isten hallgat Mózes közbenjáró könyörgésére, és vállalja, hogy együtt vonul hűtlen népével. Így mutatja meg szeretetét. Amikor Mózes azt kéri, hogy láthassa az ő dicsőségét, Isten így válaszol neki: “Egész jóságomat megmutatom neked, és kimondom előtted a JHVH nevet” (Kiv 33,18–19). És az Úr elvonult Mózes előtt és mondotta: “JHVH, JHVH, az irgalom és a könyörület Istene, késedelmes a haragra, gazdag a kegyelemben és hűségben” (Kiv 34,6). És Mózes megtudta, hogy az Úr megbocsátó Isten.

211 Az “Én vagyok” vagy “Ő van” istennév kifejezi Isten hűségét. Az emberi bűnben rejlő hűtlenség és a megszolgált büntetés ellenére Isten megőrzi “irgalmasságát ezredíziglen” (Kiv 34,7). Isten kinyilatkoztatja, hogy “ő gazdag az irgalomban” (Ef 2,4), és oly messzire megy, hogy saját Fiát adja oda. Jézus föláldozza az életét, hogy megszabadítson minket a bűntől, s így kinyilatkoztatja, hogy Ő maga is viseli az isteni nevet: “Amikor majd a magasba emelik az Emberfiát, akkor majd megtudjátok, hogy »Én vagyok«” (Jn 8,28).

A LITURGIKUS ÉV (2020.április 12.)

HÚSVÉT

1168 A föltámadás új ideje a húsvéti szent három napból mint fényforrásból beragyogja az egész liturgikus évet. Az esztendő a három húsvéti nap előtt és után a liturgia által lépésről lépésre átalakul. Valóban “az Úr kedves esztendeje” lesz. [48] Az üdvrend az idő keretében hat, de Jézus húsvétjában és a Szentlélek kiáradásában történt beteljesedése óta a történelem végének “előízét” elővételezzük, és Isten Országa belép a mi időnkbe.

1169 Ezért a húsvét nem egyszerűen egy ünnep a többi között, hanem az “ünnepnapok ünnepnapja”, “az ünneplések ünneplése”, mint ahogy az Eucharisztia a szentségek szentsége (a nagy szentség). Szent Atanáz “a nagy vasárnapnak” nevezi, [49] mint ahogy a szent hetet Keleten (és Magyarországon is) “Nagy Hétnek” nevezik. A föltámadás misztériuma, melyben Krisztus megsemmisítette a halált, hatalmas erejével áthatja a mi régi időnket, mindaddig, amíg minden alá nem lesz vetve Krisztusnak.

1171 A liturgikus év az egyetlen húsvéti misztérium különböző szempontjainak kibontása. Ez érvényes főként a megtestesülés misztériuma körül elhelyezkedő ünnepkörre (Gyümölcsoltó Boldogasszony, Karácsony, Epifánia), mely üdvösségünk kezdetére emlékeztet és közli a húsvéti misztérium első gyümölcseit.